Csoma György sok adattal mutatta be Erdély népességét, a népesség megoszlását a régi népszámlálásoktól kezdve. Beszédes a számsor: magyarok Romániában 1920-1977. 1920: 1.463.573 magyar, 1977: 1.671.100 magyar lélek. És 1992-ben: 1.603.926. /Csoma György. Szisszenetek. Voltunk és ... vagyogatunk! = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), szept./
1990. szeptember 5.
Nagybányán áprilisban új szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóira indult, az Erdélyi Féniks, azóta már a harmadik száma is napvilágot látott. Az új lapról nyilatkozott Csoma György, a folyóirat értelmi szerzője, aki Kalcsmányi Sándor és Pusztai János író mellett a lap egyik szerkesztője. Csoma 1978-tól szerkesztette az akkori Bányavidéki Fáklya kulturális rovatát. 1989 decembere óta a sok politika háttérbe szorította a kulturális témát, ezért is érezték, hogy szükség van egy folyóiratra. Nagybányától néhány kilométerre van Misztótfalu, innen indult Misztótfalusi Kis Miklós, az egyetemes magyarság főnixe /patinásabban: fénikse/. Régen terveztek egy sorozatot híre máramarosiakról. Az Erdélyi Féniks első száma Misztótfalusi Kis Miklós, a második Tersánszky Józsi Jenő, a harmadik Németh László életművét taglalja. Az egyházak örömmel fogadták és támogatják a folyóiratot. /Farkas Zoltán: Fényben újjászülető erdélyi féniksmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1991. november 19.
Nagybányán nov. 19-én megverték Csoma Györgyöt, a Bányavidéki Új Szó (Nagybánya) főszerkesztőjét. Mocskos hazátlannak nevezték, leteperték és rugdosták. Az előző napon ittas fiatalok járták a város magyarlakta utcáit és provokatív jelszavakat kiáltoztak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2002. augusztus folyamán
1999-ben volt a 670. évfordulója Nagybánya első írásos említésének. Csoma György ebből az alkalomból román nyelvű három kötetes monográfiát állított össze városról /Nagybánya története a kezdetektől 1918-ig, a 2. kötet 1919-től 1944-ig terjedő időszakot ölelte fel, a harmadik 1945-1989-ig. Munkáját azonban a város vezetősége nem támogatta. /Csoma György: Senki sem lehet próféta a saját hazájában. = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), aug./
2002. október 15.
Ismét megjelenik Nagybányán az Erdélyi Féniks című szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, amely 1990-ben, a rendszerváltozás után indult a városban. A kiadvány akkor nem bizonyult hosszú életűnek, ám az új sorozatnak immár a 6. száma is megjelent ebben a hónapban. A kis füzet formájú, 28 oldalas havi folyóiratot Csoma György szerkeszti és adja ki a Helvetica Press Kft. segítségével. A legfrissebb szám Hermann Róbert írásával kapcsolódik a Kossuth-évfordulóhoz, a főszerkesztő a népszámlálás helyi vonatkozásait taglalja. /Erdélyi Féniks. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2003. április 1.
Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./
2003. május 16.
Nagybányán az Erdélyi Féniks Szabadegyetemen bemutatták Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/ című könyvét. A kötet alcíme: "rövid történelmi visszapillantás a 357 éves zilahi Wesselényi Kollégiumra és az abban ideiglenesen működő Ady Endre Líceum 1956-ban érettségizett A és B osztályának tanulóira, élni akarásukra". A szerző valójában sokkal többet ölelt fel a magyarság, a város és a tanintézet múltjából, történelméből. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője, a kötetet megjelentető Helvetica Lap- és Könyvkiadó tulajdonosa is jelen volt a rendezvényen. /Dávid Lajos: Könyvbemutató. Amíg élünk, emlékezünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 16./
2003. május 30.
A BÚSZ, azaz a Bányavidéki Új Szó még él, mert van aki szponzorálja. Nagybányán él 15-20 ezer magyar, sokan kijelentik, nem olvasom az Bányavidéki Új Szót, hiszen nincs abban semmi. Itt van Nagybányán a Teleki Magyar Ház, különböző csoportokkal, körökkel, gyermekeknek és mindenkinek. Sajnos az összejöveteleken csak az idősek az aktívabbak. Csoma György alig tudja Erdélyi Féniks /Nagybánya/ folyóiratot eladni. A Teleki Magyar Ház és az RMDSZ között sem szoros a kapcsolat. Tudott dolog, hogy a Teleki Magyar Házban kezdett a reformer-ág szervezkedni, míg az RMDSZ régi vezéreit újraválasztották. A legrosszabb a helyzet az olvasással. A Teleki Magyar Házban ott állnak a könyvek. Nemigen fogynak, pedig a szűkebb pátriával foglalkoznak. /Dr. Sasi Nagy Béla: Információ, kultúra és egyebek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 30./
2003. június 25.
Zilahon a volt Ady Endre Középiskola 1956-ban végzett véndiákjai találkoztak az EMKE-házban egy, a felkérésükre írt könyv bemutatóján. A napokban jelent meg Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/, melynek megírására a szerzőt a véndiákok kérték fel egy korábbi találkozón. A könyvbemutatón jelen volt Csoma György újságíró, aki a román és magyar nyelvű könyveket megjelentető, 1995-ben alakult kiadót, valamint az Erdélyi Féniks c. időszaki kiadványt ismertette. Az 1956-ban végzettek emlékkönyve visszatekint Zilah és az ősi iskola múltjára, az alma matert támogató Wesselényi családra, beszámol a két ötvenhatos osztály véndiákjainak életútjáról. A két osztály tanulói 2001-ben kopjafát emeltettek a református temetőben elhunyt tanáraik és a volt osztálytársak emlékére, július 12-én, a 47. évfordulón réztáblát avatnak a kopjafánál. /56-osok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2003. november 14.
Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havi találkozója nov. 21-én lesz a Teleki Magyar Házban /Nagybánya/. Bemutatásra kerül Kaszta István: Lét és munka című kötete, amely válogatás a nagybányai szerző eddig megjelent legsikeresebb cikkeiből. Kaszta István: Amíg élünk, emlékezünk című első kötetét idén tavasszal mutatták be, ugyancsak a Teleki Házban. Az est másik vendége Eördögh Dénes vegyészmérnök, aki most tehetséges fotósként mutatkozik be a nagybányai közönség előtt. /Csoma György: Erdélyi Féniks: zene, fotó, irodalom. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 14./
2004. május 14.
Első nagybányai magyar civil fórumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar Házban működő klubok, társaságok, egyesületek képviselői jöttek össze baráti találkozóra. Tizenöt civil alakulat képviselői jelentek meg. Többen javasoltak közös szervezet megalapítását a jobb együttműködés céljából. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem nevében Csoma György ismertette a nagybányai múzeum alapításának 100 éves jubileuma alkalmából előkészített programokat. A Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője, Simori Sándor felajánlotta a társulat kb. 800 kötetes könyvállományát a Tersánszky Könyvtárnak. A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete nevében Kishegyi Endre az üzletember-találkozóra hívta fel a figyelmet. Dudás Gyula festőművész beszámolt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságáról (NMKT). A Teleki Magyar Házzal karöltve több mint 30 tárlatot szerveztek az elmúlt két esztendőben. A Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nevében Barcsi Lajos elnöke beszélt a sokadjára megszervezésre kerülő Szépkorúak Szavalóversenyéről. Balogh E. Csaba Koltón tanító magyar nyelv és irodalom szakos tanár a Németh László Gimnázium tanulóiból verbuvált diákszínjátszó kör rendezőjeként-vezetőjeként vett részt a beszélgetésben. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon első helyezést nyert produkciójukat a nagybányaiak többször is láthatták. Kormos Sándor a Magányosok Klubjáról beszélt. A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat legnagyobb idei rendezvénye a nyári csapattábor. Az EKE Gutin Osztályát Pál Teréz mutatta be. A Cimborák Gyermekszínjátszó és -bábcsoport a Lendvay Társulat keretében működik, Méhes Éva tanárnő irányításával. Történelmi vetélkedő, zarándoklat Csíksomlyóra, okt. 6-i és okt. 23-i megemlékezések – sorolta a Nagybányai Rákóczi Szövetség idei terveit Nagy Zoltán történelem szakos tanár. Nagy Zoltán a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelmi Köre, valamint a Turul Sas Lovagrend működését ismertette. A Teleki Magyar Házban a rendszeres programok mellett idén sem marad el a Bóbita Gyermeknap, lesz nyári játszóház és bábos tábor is. /(vásárhelyi): Fórum, tea, sütemény. Programokról beszélgettek a nagybányai civil szervezetek képviselői. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./
2004. június 25.
A többség még mindig nem fogadja el a kulturális sokféleséget. Nagybányán a Városi Múzeum alapításának centenáriuma ezt bizonyítja. A románság képviselői képtelenek voltak elfogadni: vannak olyan intézmények, amelyek jelentős mértékben az évtizedekkel/századokkal ezelőtt még többségben levő magyar (sváb, zsidó, szász, örmény stb.) közösségnek köszönhetők. Nagybányán a festőtelep centenáriuma idején, egy minisztériumi szintű magyar-román vegyes bizottság létrehozására vonatkozó megállapodást követően, a hivatalosságok kerülni igyekeztek mindenfajta közösködést. A hatóság akadályokat gördített a Ferenczy-Mikola emléktábla tervezett nagybányai felállítása elé, s bizonytalan időre a Képzőművészeti Múzeumba és a művésztelepi épületekbe tervezett kiállításokat is elhalasztották. Az illusztris vendégek láttán végülis rövid két órára hajlandóak voltak megnyitni a „rendezés alatt álló" múzeumi termeket. A vendégek Nagybányán csupán a padlóra helyezett festményeket, képzőművészeti alkotásokat. A Városi Múzeum alapítása 100. évfordulójának hivatalos ünnepségeiből „kifelejtették" magát az alapítót, az alapítás tényét és eseményét. A Megyei Múzeum szervezésében jún. 11-12. között zajló tudományos értekezlet nem esett szó a múzeumalapító Schönherr Gyuláról. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője és a Schönherr Napok főszervezője – mint az most megjelent könyvéből kiderült – eredetileg közös rendezvényt álmodott. /– vásárhelyi – : Morfondír. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./
2004. június 25.
Jún. 18-20-a között ünnepelte Nagybánya magyarsága Schönherr Gyula akadémikus-történész születésének 140., és a Nagybánya Városi Múzeum megalapításának 100. évfordulóját. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem, a Teleki Magyar Ház, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a Pro Genius Alapítvány, valamint a Nagybánya Művésztelep támogatásával zajlott a rendezvénysorozat. Csoma György – főszervezőként – a hasonló ünnepi rendezvények közösségmegtartó és összekovácsoló erejét hangsúlyozta. Balogh Béla nyugalmazott levéltáros a nagybányai boszorkányperekről tartott előadást. Dr. Pohl Antal a régi nagybányai aranymosók és bányászok emlékét, valamint Tolvaj Dénes legendáját idézte. Csoma György – Schönherr Gyuláról és a város múltjáról írt – dolgozatát Horváthné Kósa Zsuzsa olvasta fel. Megnyílt J. Turóczi Klára „A Nagybánya környéki népi fazekasság szimbólumvilága" című kiállítása. Az ünnepre elkészült Csoma György „Régi dicsőségünk. A múzeumalapítók és a múzeum" c. kötete. A rendezvénysorozat a Teleki Magyar Házban folytatódott. Megalakították a magyar-örmény baráti társaságot. /Tamási Attila: Rangos előadók, várakozáson felüli érdeklődés. Lezajlottak a Schönherr Gyula Napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./
2005. június 3.
Elhunyt Csoma György /Nagybánya, 1951. máj. 8. – Nagybánya, 2005. máj. 31./ újságíró, könyvkiadó. 1976-tól a helyi Bányavidéki Fáklya szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese, majd a lap örökébe lépő Bányavidéki Új Szó munkatársa volt. Segítette a táncház-mozgalmat, továbbá a helyi Népi Egyetem keretében működő magyar nyelvű Enciklopédia találkozóit. Csoma György kiválóan tudott szervezni. 1889 után az ő ötlete volt az Erdélyi Féniks művelődési lapmelléklet, majd folyóirat létrehozása. Ő maga gyűjtötte, írta szinte mind a 16 oldalt. A folyóiratnak országos sikere volt, külföldön is szívesen vásárolták, a 20 ezres példányszámot is elérte. 1991-92-ben a Bányavidéki Új Szó főszerkesztői tisztet is betöltötte. 1992-ben távozott a hetilaptól. Önálló kiadói tevékenységhez látott. Elhatározza, hogy a város románságával is megismerteti Nagybánya történetét. Megalapította a Helvetica Könyvkiadót. Három év alatt (1999-2002) kiadta a „Baia Mare – 670” három kötetét, amelynek első köteténél Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó történelmi munkáira támaszkodott. 2002-ben három nyelven – románul, magyarul, németül – kiadta Morvay Győző „Dr. Schönherr Gyula” című tanulmányát, 2004-ben pedig a helyi múzeum megalapításának 100. évfordulója alkalmával saját erőből nemzetközi szimpóziumot szervezett a neves alapító emlékezetére, s újabb kötettel jelentkezett „Régi dicsőségünk” címmel. Közben saját sorozatkiadványokkal – Hevetica, Erdélyi Féniks – kísérletezett, román és magyar szerzők munkáit adta ki. Állandóan anyagi nehézségekkel küzdött. A túlzsúfolt életprogramot szervezete nem bírta tovább, idő előtt összeroppant. Csoma György eltávozott, ezzel túlvilági nagybányai újságírás, és művelődési élet – Sepa József, Dési Géza, Szteklács László, Szabó Sándor, Freund Henrik, Fried Endre, Szabó Ferenc, Gencz György, Rácz Albert, Fazekas György, Markovits Hortezia társasága – bővült. /Klacsmányi Sándor: Búcsú Csoma Györgytől. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 3./
2006. január 27.
Az 1989-es változásokig Nagybányán a Szakszervezeti Művelődési Ház biztosította részben a magyar kultúra fejlesztését, a Csoma György vezette Enciklopédia előadás-sorozat és a Tamás-házaspár vezette táncház. 1989 után a magyarok részére nem, vagy csak igen magas használati díjért volt lehetőség helyiséget biztosítani egy-egy előadásra. Ezt a hiányt pótolni kellett. Az első lépés 1992 tavaszán történt Gönczy Sándorné tiszteletes asszony kezdeményezésére, aki felfigyelt arra, hogy a volt református iskola nagy pincéje felszabadult az addigi raktáraktól. Ezt kell rendbe szedni. Egy 20-25 tagú munkacsoport önkéntes munkájának eredményeként, vállalkozók és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával 1993. október 7-én ökumenikus keretek között felszentelték a „Kopácsi István Pinceotthont”, amely megkezdhette működését. Volt fűtés, világítás, 100 személynek ülőhely, színpad, konyha, cserkészotthon. Minden szervezet, csoportosulás használhatta ezt az otthont a magyar kultúra fejlesztése érdekében. 2000-től a Pinceotthon sokrétű, eredményes munkáját átvette a Teleki Magyar Ház, amely a célt tekintve sokkal megfelelőbb körülményeket biztosít. Amennyiben rendszeresen megkaphatná az anyagi támogatást, még jobban tudná segíteni a magyar kultúra fejlesztését. /Id. Markó Gábor: A magyar kultúra napján a nagybányai Kopácsi István Pinceotthonról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 27./
